Nem is olyan régen egy rádióadásban hallottam, melyben egy pénzügyi befektető arról mesélt, hogy egyik ügyfele, aki egyébként nagyon lelkes és sok újító ötlettel rendelkezett, a kilencedik tervére kapott csak anyagi támogatást. Az első nyolc a fiókban végezte, és miután elkészítette a saját üzleti tervét, a végén láthatta, melyik miért nem volt életképes.

Ez szerintem nagyon jól mutatja, hogy mi célt is szolgálhat egy üzleti terv. Nem csak befektetők meggyőzésére alkalmas – és ezért nem csak akkor kell(ene) készíteni ilyet –, hanem saját magunk miatt is, hiszen ez az átfogó elemzés segít nekünk abban, hogy tisztán lássuk a vállalkozásunk jelen állapotát, a piacot, a lehetőségeinket, de ugyanúgy a jövőnket is.

Elsőre mindenki megijed az üzleti terv hallatán, valami ördögtől való vaskos dokumentumnak képzeli. Azért a valóság nem ennyire elrettentő, bár kétségtelen, hogy vaskos és egy nap alatt nem is hozható össze – feltéve, ha alapos munkát akarunk végezni.

Lássuk, mit kell tartalmaznia egy minimalista üzleti tervnek. Ez a terv inkább számodra ad iránymutatást, a pályázatokhoz azért ennél részletesebb változat szükséges.

1. Bevezető– Miért készül az üzleti terv (vállalkozás alapítása, bővítése, partner bevonása, stb)., kiknek készül, milyen céllal. 

2. A vállalkozás általános bemutatása az alábbiakra koncentrálva:

  • A vállalkozás missziója
  • A vállalkozás fő profilja
  • Célcsoport(ok) meghatározása (olyan részletesen, ahogy csak lehet – nem, kor, anyagi keretek, viselkedés, demográfia)
  • Mitől különbözik a vállalkozás a versenytársainál, milyen termékekkel/szolgáltatásokkal tud értéket teremteni a célcsoportja(i) számára
  • A termék(ek) pozícionálása, beárazása
  • A jövőbeli termék(ek)/szolgáltatás(ok) lehetőségei

3. Marketing terv

  • A célcsoport hol és hogyan érhető el
  • Milyen elvárásai vannak a célcsoportnak
  • Konkurencia vizsgálata – nekik milyen termékeik vannak, kik a célcsoportjaik, hogyan kommunikálnak, milyen a piaci helyzet – van-e még szabad hely új vállalkozásnak (belépési korlátok)
  • Kommunikációs- és reklámtevékenységek megfogalmazása, amivel a célcsoportot aktivizálni lehet és vásárlásra ösztönözni
  • Jövőbeli akciók, csomagok 

4. Működési és szervezeti felépítés

  • Milyen szervezeti felépítése van/lesz a vállalkozásnak
  • Milyen rendszereket használ, illetve tervez bevezetni (ügyviteli szoftver, webshop, stb.)
  • Ki és miért felelős
  • Belső folyamatok ismertetése
  • Információáramlások főbb fázisai
  • Döntéshozatal módja, szereplői

5. Pénzügyi terv

  • Meglévő pénzügyi források
  • Tervezett kiadások (marketing, fejlesztések, beruházások, stb.)
  • Jövőbeli bevételek-kiadások becslése
  • Kockázatelemzés

6. Mellékletek

Amennyiben ezekre a pontokra sikerül körültekintően válaszolni, valamint egy átlátható formátumban elkészíteni az üzleti tervet, akkor már kaphatunk egy átfogó képet a vállalkozásunk jelenlegi és jövőbeli helyzetét tekintve. Amennyiben megerősítést kaptunk arra vonatkozóan, hogy igenis van szabad piaca és fizetőképes vevője a másoktól eltérő termékünknek/szolgáltatásunknak, mindez pedig anyagilag is kivitelezhető, akkor vágjunk bele, és kezdjük el megvalósítani. Viszont, ha azt látjuk, hogy nagyon kockázatos, akkor érdemes konzultálni egy vállalkozásfejlesztővel, aki segíthet rávilágítani a kritikus pontokra, majd annak tudatában dönteni, hogy ezekben a pontokban a kockázat csökkenthető-e vagy sem.

Csak akkor vágjunk bele egy új vállalkozásba, ha biztosak vagyunk magunkban, ehhez pedig az kell, hogy alaposan körbejárjuk a témát.

Amennyiben úgy érzed, hogy szükséged lenne tanácsra az üzleti terved elkészítésében, vagy a már meglévő verziód átnézésében, keress minket bizalommal konzultációs időpontért!


Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *