A technika velünk van vagy ellenünk, bár talán a legjobb válasz: attól függ…

Szüleink idejében még nem volt mobiltelefon, nem volt hétfőnként adás a tévében, nem volt internet. Az elmeséléseik alapján így is boldogan nőttek fel, nem rohantak egyik programról a másikra, ha megbeszéltek valakivel egy találkozót, akkor azt nem lehetett lemondani előtte 5 perccel, nem idegeskedtek, hogy tetszenek-e a fényképen másoknak vagy sem, hiszen a kép előhívására és nagyítására a fotós boltban heteket kellett várni.

A mi generációnk (30-40 év közötti), a híres Y generáció, már több technikai vívmánnyal találkozott fiatalon, így azok használatának elsajátítása könnyebb és természetesebb lett számunkra. Majdnem mindenki érettségi körül kapta meg az első mobiltelefonját, a középiskolába a beadandó feladatokat az otthoni számítógépen készítettük el, inkább SMS-t írtunk, mint telefonáltunk és sokkal többet néztünk tévét, mint a szüleink.

Az utánunk következő generációk esetében minden technikai eszköz használata még evidensebb, a család legkisebb tagjai tudják a legjobban kezelni a tabletet és az okostévét.

Sokat beszélgetek arról a szülőkkel, vajon melyik a jobb irány, ha engedjük a gyereknek a digitális világba való belépését, vagy ha tiltjuk. A vélemények mindig megoszlanak, van, aki szerint engedni kell, mert ez már a mai elvárás, de van olyan is, akiknél a gyerekek még tévét sem nézhetnek. Valahol az arany középút lehet a jó megoldás: ha nem csak a digitális világ teszi ki a gyerek mindennapjait, ha nem csupán ez az egyetlen öröm és kommunikáció forrása. Igenis dolgozni kell azon, hogy a családban ne a könnyebb utat választva “engedd, had nézzen tévét, addig is csendben van és tudok dolgozni tőle”, hanem az időt értékesen eltöltve együtt éljék azt meg. Nem sok az a napi 3-4 óra, amit a gyerekekkel töltünk, ráadásul ebből még lejönnek a kötelező körök (vacsora, fürdés). Nem egyszerű mindig toppon lenni és beszélgetni, játszani a gyerekekkel – nekem sincs mindig hozzá türelmem –, de akkor inkább menjünk el egyet sétálni, csináljuk azt, amit együtt szeretünk végezni, vagy üljünk mellé és együtt tabletezzünk, tévézzünk, máris másként éli meg a gyerek, ha a szülő is ott van vele.

Ha behunyjuk a szemünket és felidézzük a legkedvesebb emlékeket a szüleinkkel, barátainkkal a gyerekkorunkból, akkor biztos nem a számítógéphez vagy a tévéhez lesz köze. És ezt kellene nekünk is elérnünk a gyerekeinknél.

A háztartásban én minden technikai kütyüért hálás vagyok a kitalálójának és élvezem, hogy kevesebb időt kell fordítanom bizonyos dolgokra, mert könnyebben elintézhetem (ilyen a kenyérsütés – csak beleteszem a hozzávalókat és a gép elkészíti a friss, illatos kenyeret) vagy elintézi helyettem (ilyen lesz majd egyszer a robotporszívó :)).

Az üzleti életben is hasonlóan értékelem a technikai újításokat, egészen addig a pontig, amíg az nem megy az emberi kapcsolatok és az emberi interakciók rovására. Éreztették már azt velem a munkám során, hogy csak egy “droid” vagyok, egy szám a nagy gépezetben, akinek a munkája akár helyettesíthető is, egy része valóban automatizálható, de az emberi faktor sosem pótolható semmivel… A gépek nem fognak helyettünk olyan hangvételű és tartalmú telefonbeszélgetést vagy tárgyalást levezetni, amik eldönthetnek akár csatákat is, erre csak az ember képes. De érdemes és szükséges is kihasználni a technika adta lehetőségeket, hiszen ma már a telefonunkon online láthatjuk és módosíthatjuk a naptárbejegyzéseinket, a leveleinket, és sok más egyéb irodai alkalmazást. Az egész napos irodai távollétek alatt is bármikor nyomon követhetjük, hogy mi történik a vállalkozásunkkal. Ahhoz, hogy a mai világban sikeres tudjon maradni egy cég, szükséges, hogy fejlődjön a folyamataiban, valamelyest lépést tartson a technikai fejlődéssel és ne hátráltassák, mivel ezek ma már könnyen és költséghatékony módon elérhetőek mindenki számára.

Amennyiben úgy érzed, szeretnéd vállalkozásod folyamatait jobban átlátni, online formába öltöztetni a papírokat, akkor keress minket bizalommal!


Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *